Év végi számvetés

Sok minden nem változott az év során, minden nap ugyan azok a dolgok bosszantanak fel azóta is. Reggel kezdésnek elmegyek a szétbarmolt szelektívek mellett, majd fogom a fejem az elöltöltős buszon a barmokon. Az Örs aluljárója valami új rendelet miatt sokat javult, de ha csak ez kellett akkor miért kellett eddig várni. Majd a fornettisnél jön a paraszt, aki nem látja, hogy nem két sor van amiből az egyik szerencsére üres, hanem csak egy. A villamoson jönnek az egyéb BKV-zós fogalmatlan seggfejek. A Petőfi híd budai oldali aluljáróból azóta elköltöztek a durva csövesek, bár a búcsúbuli keményre sikerült: teleszarták az aluljárót. Nem, nem a sarkokat, a közepét, és konkrétan tele. A cégnél sem ismerik még mindig a kefét egy páran.

BKV utastípusok: Amikor a hülye siet

Alapvetően megértem ha valaki siet, nyilván fontos dolga van, de hangsúlyozom, hogy csak alapvetően, de vannak a sietésnek olyan mértékei és fajtái amiket nehéz tolerálni. Vannak akik felkenődnek a villamos/metró már csukott ajtajára. Ez vicces és szórakoztat. Kevésbé vicces, amikor ezek az emberek sikerrel járnak és mondjuk felfeszíti az amúgy 2 percenként járó 4-6 csukódó ajtaját, ami ezért lemarad a zöldről. Ez akkor a legjobb amikor ettől a következő villamos már nem tud beállni a megállóba. Így a parasztunk se nyert túl sokat, de cserébe tömöttségtől függően sikerült megszopatni a akár 1000 embert is. A másik hülye siető, aki akár 2x4 gyorsan közlekedő autókkal teli sávon rohangál át hogy elérje a buszt. Nem szeretném elütni őket, mert nincs vadrács az autón. :(

BKV utastípusok: A felfurakodó

Tudja valaki, hogy miért csinálják sokan azt, hogy amikor megáll a villamos/busz/metró és elkezdenének leszállni az emberek, fogja és elkezdi felfúrni magát az ajtó teljes szélességét igénybevevő leszállók között? Ez valami sport vagy népszokás vagy parasztság vagy simán ennyire zombik? Hasonló a szituáció, amikor mész egyedül a járdán amin mondjuk két ember fér el egymás mellett. A járda egyik oldalán fal, a másikon vagy azonnal úttest, vagy egy keskeny zölt terület (értsd: kutyaszarmező). Jönnek ketten szembe és azt várják hogy te kenődj fel a falra vagy mássz be a kutyaszar közé.

BKV utastípusok: A tömegen méltatlankodó

Nem vagyok megrögzött frottőr, tehát nekem sem lételemem a tömött BKV, de vannak emberek akik, hihetetlen csodálkozással flegmázva tudnak a tömegen méltatlankodni. Fel sem fogják, hogy tőlük is többen vagyunk, mintha nekik minimum asztráltestük lenne, vagy inkább egyenesen antianyagból lennének és éppen hősiesen az emberek számát csökkentenék. Otthon lehet maradni, ennyi aggyal úgysem hiszem, hogy túl sok fontos dolgot intéztek.

BKV utastípusok: A lefurakodó

Korábban már volt egy poszt az azokról az utasokról akik az első ajtós felszállást nem bírják feldolgozni. Akkor még nem tudtam, hogy sorozat lesz a BKV-s hülyékből.
Vannak azok az emberek, akik már bőven a megálló előtt elkezdenek az ajtó felé orientálódni. Ez még önmagában nem bűn. Akkor válik azzá, amikor az illető a szarásig tömött buszon teszi ezt egy olyan megálló előtt ahol leszáll az utasok legalább fele (7es buszcsaládon a Keleti vagy Blaha előtt). Nem fogom elengedni a kapaszkodót, hogy arrébb menjek, mert egyrészt nincs hová, másrészt pont azt birkát fogom letarolni a következő fékezéskor ha elengedem. De még ez is elfogadható azoktól aki először utaznak arra és nem tudják, hogy úgyis mindenki leszáll, bár nehezen hiszem, hogy mindig olyan sokan utaznak először arra. De amit tényleg nem értek, azok azok, akik a végállomás előtt kezdenek el az ajtó felé utat törni. Na azok tényleg kapják be!

MÁV: A nemzet megnyomorítása

Olvashattatok a blogon korábban egy vendégposztot a MÁV-ról. Itt egy barátom mondta el igen negatív, de egyben meglehetősen naiv véleményét a magyar vasútról. Véleményem szerint véletlenül vagy hanyagságból nem lehet ennyire katasztrofálisan működtetni egy közérdekű céget. Milyen fűtésrendszer az, aminek a kikapcsolásáért könyörögnek az emberek a legkeményebb télben is, és választanák inkább hogy kabátban vacognak egész úton? Nem is beszélve a vasút közelében mindenre rátelepedő rozsdaporról, ami viszket az izzadt bőrön és fémes bűze lesz tőle az egész testnek és vas íze pár perc alatt beköltözik a szájba is. Ezt kérem kínzásnak hívják. Milyen utastájékoztatás az, amikor folyamatosan szól a hangosbemondóból, hogy egy feltehetőleg üres, tovább nem közlekedő személyvonat tíz perccel késve érkezik meg, miközben egy-két száz ember vacogva a jeges szélben vár egy olyan vonatot aminek már el kellett volna indulnia, és annyit sem lehet tudni róla, hogy melyik vágányról fog indulni, ha megy egyáltalán? Ez kérem módszeres szopatás. Ilyen és ehhez hasonló válogatott lelki és fizikai terrort alkalmaz MÁV. Nem riadnak vissza attól sem hogy pofátlanul, nyilvánvalóan hazudjanak: Azt állítják, hogy minden nap több IC közlekedik Budapest és Eger között oda-vissza. Pedig a valóság az, hogy a távolság felén igazából személyvonatként közlekedő sebesvonatra kapcsolnak (mellesleg nem szabványosan) egy intercity kocsit, amiben külön kell fizetni és akkor esetleg nem kínoznak a fent leírt módon. De már pótjegyet kérnek a gyorsvonatokra is, mintha az extra szolgáltatás lenne. Pedig valójában súlyos kártérítés kellene, hogy megillesse azokat, akik egy percet is el kell, hogy töltsenek ennek a szörnynek a karjaiban ahhoz, hogy eljussanak a munkahelyre vagy láthassák a szeretteiket. A MÁV valójában egy terrorszervezet: Különféle kínzásokkal akarja megtörni az utazó embereket, és mellé még borzalmasan meg is alázza őket azzal, hogy akinek más lehetősége nincs a közlekedésre, azok még kvázi "önként" fizetnek is ezért a szégyenért.

Örs vezér tere: Az árulás

A Blaha aluljárója méltatlanul hírhedt. Ott a felszínem kell keresni szépséget. A Petőfi híd budai hídfőnél, csinálok száz méter kerülőt és várok egyet a ritkán zöldre váltó zebránál, hogy ne kelljen lemenni. Az Örsön nem lehet kikerülni az aluljárót ilyen könnyen.  Évek óta irritáltak a metró és az aluljáró közti önjelölt zöldségesek, akik elbújtak ha jött a közteres vagy a rendőr, és a nap végén otthagyták a placcon szanaszét dobozostól vagy anélkül az eladhatatlan maradék rohadt zöldséget és gyümölcsöt. Kevésbé zavartak a kézben tartott pár csokor virágot árusító lányok/asszonyok, bevallom párszor még vettem is tőlük. A  szintén kézben tartott táskát ordibálva kínáló asszonyok már idegesítőbbek voltak, de sok helyet azok sem foglaltak. Szintén kevésbé zavart a még most is tevékenykedő férfi, aki a zuglói oldal buszfordulója mellett árul egy ikeás szatyorból, !!!csokit, sajtot és felvágottakat!!! akár 35 fokban is. Bár azt sosem tudtam elképzelni ki vesz tőle. Ráadásul ezekhez hasonló előfordul több helyen is a városban. De azt nem gondoltam, hogy ezeket az időket fogom visszasírni.
Pár hónapja ugyanis elszabadult a pokol. Az aluljáró az eredeti céljára, mégpedig, hogy átkeljek rajta,  egyre kevésbé használható. A fent leírtak megmaradása mellett, egy szabályos kiterjedt ócskapiac alakult ki. Árulnak ott hanglemezeket, kávéfőzőt, régi könyvet és újságot, porcelánt, és konkrétan elektronikai hulladékot és közönséges szemetet. Mindezt jól  szétpakolva a földön, felére szűkítve az alapból sem túlméretezett, pesti szinten is igen nagy forgalmú aluljárót. (Az Árkád és IKEA mellett a Metró, a HÉV és vagy 50 féle busz végállomása van itt.) Bónuszként borongósabb napokon megjelenik az esernyőárus, aki felteszi az i-re a pontot, beáll az egésznek a közepére kb. 10 esernyőt lerak maga köré kinyitva!!!, hogy látszódjon jól az ott-tartózkodásának célja. Így az áruk és árusok által készített zsilipen, libasorban szinte egyesével megy át sok tízezer birka ember naponta, köztük én is, anélkül, hogy bármit tenne ellene. Extra bónuszként volt már olyan is, hogy a belassított tömegben egy faszrészeg árus, az árujával dobálta az embereket, kifejezve azt hogy olyan olcsó, hogy már hozzávágja az emberekhez.

Birkanyáj az elöltöltős buszon

Egyre több Pesten (Gyengébbek kedvéért: a budai oldalt is ideértem.) az olyan busz, amin elsőajtós felszállás van. Lehet vitatkozni, hogy jó e vagy nem, az tény hogy egy kis plusz macera, de az is tény hogy kisebb valószínűséggel vannak beszart, behugyozott emberek a járművön. De a tiszta utasok sem okosak.
Miért van az, hogy a buszon amelyiken a fele ülőhely üres és a közepétől hátrafelé nem áll szinte senki, már-már fizikai képtelenség felpasszíroznia magát a megállóból a szerencsétleneknek? De akinek mégis sikerül, az rögtön elfelejti korábbi küzdelmeit és rögtön megáll az ajtóban ő is, hogy kibaszhasson azokkal, akik 5 másodperce még a sorstársai voltak. Aki nem elég birka ahhoz, hogy a busz első harmadában dörgölőzzön másokkal az út hátralévő részén, és nem olyan harcos szellemű, hogy keresztül verekedje magát a hátsó részbe, az ezt szinte szándékosan akadályozó birkák között, az lemondóan bámulja busz üres seggét és vár egy másikat beletörődve.

"Oh, mily tömeg! s én egyedűl,
Útam habár közé vegyül:
Érzem, mint csónak a habot,
Hogy átmenet mind rám csapott..."

MÁV vendégposzt

Jómagam is csak szuperlatívuszokban tudnék hőbörögni a magyar vasútról, és ami késik nem múlik. Viszont most egy haverom kötetlen levelezgetés közben történt spontán kifakadását tenném ide, mintegy vendégposztként avagy a csicska blogger lusta saját posztot írni:

"... okádékok a magyar vonatok, utoljára amikor utaztunk vonattal, a váróban 4-5 csöves a sarokban veszekedett/verekedett, levegőt csak úgy lehetett kapni, hogyha a pólónkat az arcunk elé húztuk olyan kurva büdös volt. Kint meg -15 fok volt. Nem bírtunk kint 5 percnél tovább lenni.
Na akkor fogadtuk meg, hogy többé vonattal nem, ezen nem fogunk spórolni (pedig előtte kiszámoltuk, hogy két embernek nem éri meg autóval hazamenni, mert fizetik a munkahelyek a vonatot meg ilyesmi - na de, megéri.) Okádék fos majdnem behánytunk a váróban. Ezen kívül tudnék még pár vonatos sztorit mesélni az állóhely nélküli, kivétel nélkül retkes járatokról, amikor nincs fűtés és zárható ablak a folyóson, vagy amikor rákozmál a picsám a kibaszott fűtött ülőhelyre, de kikapcsolni nem lehet. A pulóveremet tettem a seggem alá, hogy ne égjen le. Mikor vettem fel a pulcsit, az ujjamat megégette a cipzár ami a fűtött ülésen volt. Mentem mar klíma nélküli IC-vel, amin nem lehetett ablakot nyitni. Kéregettek pénzt már nem egyszer, ezen kívül a pofámba cigiztek a folyosón és a részegek sem ritkák. Szóval egy jó ideje elvből vonattal nem. Ja, a legjobb volt, amikor késes 120 perc, kérdezem az info ablaknál, hogy az egy óra múlva indulóra nincs kiírva késes, azzal hamarabb beérek? Nem, az is biztos késni fog. Jó, mondom indul még IC is, azzal mi van? Az is késni fog. Mondom és akkor mivel lehetne eljutni Budapestre mégis, minden vonat késik?
Válasz: - A vonat az késik.
Na itt szerencsére szó nélkül otthagytam őket. Valójában jobban belegondolva azóta érték mindent: ez a MÁV-nál egy alapszabály. Valószínűleg 472-es betűmérettel van kiírva minden irodájukban a fenti jelmondat. Az, hogy még sietni nem láttam MÁV dolgozót az állomásokon, meg hogy némelyik vasúti sorompónál 10 percet is váratnak az emberrel egy kibaszott vonat miatt, már egyáltalán nem lep meg."

A boldog tudatlanok

Akik szomorúan felmérik, hogy tízen állnak sorban a mutatványos pékség előtt. majd boldogan veszik észre, hogy ketten szolgálnak ki, és az egyiknél állnak kilencen a másiknál csak egy ember. Őszinte örömmel állnak be, a legalább nyolc ember elé, mert tényleg nem is sejtik, hogy egy sor van a két kiszolgálóhoz és mindig ahhoz menne a következő vevő aki hamarabb felszabadul. Mint az a két szőke nő tegnap, akiken láttam a szellemi felsőbbrendűségük boldog tudatát, hogy találtak maguknak egy saját majdnem üres sávot amit a többi vak hülye autós nem vett észre, csak néhány 4-6 pótlóbusz szédeleg benne.

Szelektív KRESZ-ismeret

Elsőbbségük van a zebrán átkelőknek? Az hát. Ettől függetlenül fel kellene pofozni azt az embert, aki itt rollerrel, nagy sebességgel, a enyhe takarásból előtűnve, lassítás és körülnézés nélkül, átveret előtted, te csikorgó gumi nélkül biztonságos távolságban lefékezel, ő meg még csúnyán néz ? Föl hát.
Be lehet hajtani egyirányú utcába kerékpárral forgalommal szemben? Igen, ha külön tábla engedi. Föl kellene pofozni azt, aki ezt a külön tábla nélkül is megteszi? Sajnos nem. Mert amikor ez a szabály bejött, akkor mindenhonnan ez folyt, csak kitételt felejtették el hozzámondani még az országos híradóban is. Na őket kellene felpofozni.

Illatok és üde színfoltok hazafelé a városban

Munkából kerekedtem fel hazafelé egy szép kora nyári délutánon. A villamoson pajkosan ordítva-okádásra késztető illat csapta meg orromat, kezdetben széklet és vizelet harmonikus elegye, majd lecsengésében sejteni a gyomorból felillanó alkoholgőzt és üszkös bőrt. Mielőtt telítődtem volna a csodával, elégedett mosollyal arcomon továbbálltam, gondolván tartogat még más kellem-teljeset  is az utam. A Blahán leszállva a megállóban a budai villák fényűző magányából lemerészkedett idősek tereferéltek torokhangon vonítva, pár kétliteres flakon késői szüretélésű hárslevelűt nyalogatva, csak úgy az íze kedvéért. Majd norvég erasmusos diákok csillogtatták meg frissen szerzett magyar tudásukat. Játékosan köpködték és rugdosták az elmenő villamost, "Szétbászom geci!" kiáltások közt. Megfontoltabb társaik, erőtartalékolásra intették őket "Haggyáád buzi!"-val. Szókincsben még van hátra kis fejlődés, de a viselkedésük alapján már szinte teljesen asszimilálódtak. Reméltem, hogy nem ér véget ez az elragadó utazás.

Petőfi híd budai hídfő aluljáró

Nem vagyok egy finnyás budai sznob, aki először szállt ki az autóból és ment le aluljáróba. Sőt, minden nap járok a Blaha és az Örs aluljárójában, amiből a második egy külön történet. De ami a címben említett helyen történik az durva. Orrfacsaró bűz az aluljáró tízméteres körzetében. Lent részegen fetrengve üvöltöznek 24/7-ben. Szemét, ételmaradék, piás üvegek, húgytócsák és !!!szardarabok!!! szanaszét. A szerencsésebbek, az utóbbi kettő keletkezésének folyamatát is testközelből megcsodálhatják, ha jókor érkeznek. (Csak jelezném, hogy a fejlettebb emlős állatok félrevonulnak szarni.) Munkakezdéshez és reggelihez ideális bemelegítés. Írtam a köztereseknek pár hete. Korrekt, de haszontalan válaszukból, csak annyit tudtam meg, hogy rendőrségnek is felesleges írni, mert ők is tudnak róla. Kit keressek meg, az ombudsmant? Hogy nekem és a többi erre dolgozónak, naponta súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogai.

Süket fülek a 107-es számon

Múltkoriban utasként haladtam egy autóban az M3-as autópályán. Szürkület volt, vagy sötét.  Egyszer csak a két sáv határán, meglátunk egy kamionra való gumiabroncsot. Rántani szerencsére nem kellett a kormányon, de már késő is lett volna ha kell. Pár száz méterrel odébb állt egy kamion a leállóban. Talán az hagyta el. Mire kibazmegoltuk magunkat, úgy gondoltuk jobb lesz bejelenteni, mert veszélyes. Felhívtam a 107-et elmondtam mi a helyzet, valamint ahogy a közlekedési információban hallani szoktam, az irányt (Nyíregyháza) és a kilométert (hatvan valamennyi) . A diszpécsernek felcsillant a szeme és azt mondta, hogy ők nem Nyíregyháza hanem Jászmittudoménmi, és hogy kapcsolja Nyíregyet. Mondtam, hogy ne, és nagyon tagoltan megismételtem, hogy az irány a Nyíregyháza, de rohadtul nem ott vagyunk. Nem adta fel, átkapcsolt Hatvanba mert az közelebb van a pályához. Ott megint előadtam az egészet. Ez a diszpécser szintén tovább kapcsolt a szerinte illetékes embernek. Itt több, mint tíz percig hallgattam azt, hogy nem veszik fel a telefont és ennyi a sztori, tizen x perc után meguntam a búgást és leraktam, és csak pislogtunk sokáig, hogy mi volt ez a töketlen szartologatás. Mi a faszért nem lehet azt, hogy az első diszpécser felveszi az adatokat és utána jelzi az illetékesnek, vagy legalább figyelné, hogy az átkapcsolt helyen felveszik-e? Nagyon remélem, hogy nem minden így működik a rendőrségnél és az országban.

Egyenrangú útkereszteződés

Egyetlen okot látok az egyenrangú útkereszteződések létezésére: Spórolni akarnak a kirakott KRESZ táblákkal. Ezt az okot is csak akkor tartom elfogadhatónak, ha a keresztező utak mindegyike igen gyér forgalmú, és emellett még jól belátható a kereszteződés. Például két földút a pusztában találkozik és megbeszélik, hogy egyenrangúak lesznek. A belvárosban, kis segglyuk utcákon haladva, tiszta szar mindegyikbe benézni, sokszor állóra fékezve, mert belátni ám kurvára nem lehet, csak ha már majdnem bent vagyok. Basszus azt kell nézni, hogy a másiknak milyen táblája van. Nem az lenne a normális, hogy a nekem szóló táblák alapján lehet közlekedni?
Persze lehet ám nekem szóló táblával is figyelmeztetni:

De baszki, ha már odaküldték a parasztokat táblákat ültetni, akkor a 4 fentebbi helyett miért nem lehet kettő ilyet kirakni:

Feladom. Mondja meg valaki.
A "fater hupákolás" gondolatmenetét felvéve annyit tennék még hozzá, hogy menjetek ki a pusztába bazmeg egyenrangú útkereszteződést csinálni. Ott nem zavar senkit.